www.somogytv.hu
A Seuso-kincsek Kaposváron
2018.01.02, Kedd
Kaposvárra érkezett a Seuso-kincseket bemutató tárlat. A kiállításon a híres Seuso tál mellett geometrikus és állatalakos kancsókat, illatszeres dobozokat és amforákat is megcsodálhat a nagyérdemű. Az ezüst kincseket a 4. század utolsó évtizedeiben rejthették el, feltehetően egy háborús konfliktus elől menekülve. A kaposvári tárlaton az érdeklődők a tárgyak kalandos előkerüléséről is olvashatnak. A késő római kori művészettörténet legkülönlegesebb leleteit január 21-ig csodálhatja meg a közönség a Rippl-Rónai Múzeumban.

Németh Péter, régész, Rippl-Rónai Múzeum:
Szerepel rajta a Pelso, tehát a Balaton neve és szerpel rajta egy felirat, körbefutó felirat, amelyben szerepel a Seuso, tehát az egykori tulajdonos neve is.

Emellett jókívánságok is szerepelnek a Seouso tálon - ezt mutatja Németh Péter régész a Rippl-Rónai Múzeumban. A másfél évezreddel ezelőtt készült tálon egy krisztis monogramm is látható, amely arra utal, hogy a tál tulajdonosa, Seuso keresztény volt és nagyon jó módban élt. Az ezüstműves remekművek saját korukban összesen 2040 solidust érhetettek. A 4. században egyetlen solidusból 350 liter búzát vagy 109 liter bort lehetett vásárolni!

Németh Péter, régész, Rippl-Rónai Múzeum:
Az újabb kutatások megerősítették azt, hogy a Seuso név valószínűleg egy becézett alak és eredetileg egy Severus névre vezethető vissza, aki a késő római császárság egyik jelentős katonai vezetője, I. Valentiánusz császárnak ő a fő embere volt.

A tál pedig megrendelésre készülhetett, méghozzá esküvőre. De nem csupán a tál az egyetlen látványosság a Kaposváron nyílt tárlaton, hiszen számos Seuso-kincset megcsodálhatnak az érdeklődők.

Németh Péter, régész, Rippl-Rónai Múzeum
Ezeken tárgyak egy részén nem nagyon van eredeti használati nyom. Bizonyos tárgyak egy műhelyben készülhettek, ezek külön vannak válogatva, tehát mindenképpen egy gondosan összeválogatott asztali étkészletről beszélhetünk.

A világ egyik legkülönlegesebb kincsegyüttese kalandos utat járt be, amire ismét eredeti hazájába, Magarországra került.

Németh Péter, régész, Rippl-Rónai Múzeum:
Az 1970-es évek között rejtélyes körülmények között elhunyt egy kiskatona, Sümeg József nevű illető, valószínüleg ő találhatta Polgárdi közelében ezt a kincset, amihez sokkal több darab tartozott. Műtárgyközvetítők révén kikerültek a kincsek Amerikába, itt akarták meghatározni ezt, hogy eladásra kínálták, ez 1984-ben történt. Egy hihetetlenszerencse volt, hogy egy magya ókortörténész Szilágyi János éppen ott volt és felfedezte, hogy a Balaton egykori latin neve Lacus Pelso szerepel a Seuso tálon.

A 14 nagyméretű ezüstedény össztömege 68,5 kg. A Seuso-kincset két nagyméretű lapos tál, két dísz- és egy mosdáshoz használt mély tál, valamint két geometrikus díszítésű kancsó alkotja. Emellett a díszes edények között található egy dionüszoszi ábrázolásokkal, egy állatalakokkal és egy görög mitológiai ábrázolással díszített kancsó is. Két vödör, egy illatszeres tégelyek tárolására szolgáló doboz, valamint egy amfora is része az együttesnek. A kincsek összértéke 52 milliárd forint. Éppen ezért jelent biztonsági és állagvédelmi kihívást a múzeum számára.

Ábrahám Levente, igazgató, Rippl-Rónai Múzeum:
Ez a szakmámnak a csúcsa valószínűleg, hiszen Magyarországon az egyik legnagyobb értékű kiállítást tudtuk idehozni vándorkiállításként. Óriási szakmai kihívást is jelent ez nekünk, több hónapos elkőszítő munkát igényelt mind a biztonsági, mind az állagvédelmi körülmények megteremtése.

A műtárgyegyüttes, mielőtt méltó helyét elfoglalná a Magyar Nemzeti Múzeumban, hat vidéki múzeumban is bemutatkozik. Kaposváron január 21-ig csodálhatja meg a közönség.

(Somogy TV, Híradó)