Hétfőn még csak csomagolták ki a képeket, az elmúlt napokban azonban kaposvári helyükre kerültek a festmények. Az Esterházy család rejtett kincseit állították ki a somogyi megyeszékhelyen, azokat a képeket, amelyeket még nem mutattak be a nagyközönségnek. Több alkotás restaurálás után a Szépművészeti Múzeum raktárából érkezett az Együd Kulturális Központba.
Géger Melinda, művészettörténész:
- Ez a kiállítás egyik csúcsdarabja: az idősebb Jan Brueghel alkotása az Éva teremtése - ő egy németalföldi festő, akinek a műve egyébként, számomra is különleges volt, annak ellenére, hogy ismertem a Szépművészeti anyagát, mert ezt a képet nem láttam még kiállításon.
Jelen esetben nem a téma, hanem a mester a jelentős - magyarázta a művészettörténész. Az itáliai és a németalföldi látásmód találkozik a kaposvári tárlaton. Mint azt Géger Melinda mesélte; a déli, olasz festők az antik tradíció miatt is egy eszményítő, szépítő, ideálokban gondolkodó világot festettek meg. Míg a németalföldi mesterek a realizmushoz kötődtek. Ez meg is látszik a német, osztrák, holland alkotók képein, hiszen a valósághoz ragaszkodva aprólékosan mindent kidolgoztak. A másolat pedig nem volt szégyen, hiszen például az itáliai mesterek Leonardo, Raffaello és Michelangelo művészeti nyelvét követték. Így kicsiben és személyre szabottan az Utolsó vacsora is megtalálható az Esterházy-gyűjteményben.
Géger Melinda, művészettörténész:
- Ezért van az, hogy ők maguk is ennek megfogalmazták a változatát, természetesen mindig a megrendelő sajátosságaihoz kötődve. Úgy, hogy mondjuk más volt a környezet, más volt a lépték, más volt a technika.
Míg a középkorban az egyház megrendelőként adta a vallási témát, addig a reneszánszban már felismerték az antik művészetet; a mitológiához is nyúltak, valamint megjelentek a portrék. A mitológiai alkotásokon pedig ábrázolták az áldozati ételeket, ebből lett később a csendélet műfaja.
Géger Melinda, művészettörténész:
- A táj önállósul, egyre fontosabb lesz a táj a velencei festőknél és nem feltétlenül a vallásos jelenet, hanem a táj ugyanolyan hangsúlyt kap a késő reneszánsztól kezdve. Ebből a szemléletmódból válik a barokkban egy külön műfajjá például a tájkép.
A korabeli műkincskereskedőknek köszönhetően pedig minden műfaj eljutott Esterházy Miklóshoz és a grófi családhoz. Közel 50 reneszánsz és barokk alkotást mutattak ma be a nagyközönségnek Kaposváron. A tárlat október végéig tekinthető meg.
HÍREK
A NAP KÉPE
