Ma már csak a magaslesről csodálhatjuk Közép-Európa egyik legnevezetesebb láptavát. Ha ugyanis közelebb szeretnénk menni, fákon-bokrokon kellene átverekednünk magunkat. Az elmúlt évek aszályos időjárása miatt drasztikusan lecsökkent a vízszint, ez azonban nem volt mindig így - emlékszik vissza Mezei Ervin, a Duna-Dráva Nemzeti Park munkatársa.
Mezei Ervin, tájegységvezető, Duna-Dráva Nemzeti Park:
- Itt volt valamikor a tó vízszintje azokban az években amikor sok csapadék hullott, tehát azt lehet mondani, hogyha megvan az az éves 800 mm csapadék, rendszeres két-három évig, akkor azt lehet mondani, hogy a tó egészen idáig, és itt tavat övező égeres láperdőben is megtalálható. Előfordult az, hogy itt ahol most állunk csizmaszárig érő víz volt és, hogyha az ember besétált a fák közé, akkor ilyen kisebb halrajok úsztak a fák alatt. Furcsa elképzelni, hogy hogyan változott ennyit a természet, hogy most meg a száraz avaron sétálunk.
Többször előfordult már, hogy kiszáradt a Baláta tó, ez pedig úgy tűnik, idén újra megismétlődhet.
Mezei Ervin, tájegységvezető, Duna-Dráva Nemzeti Park:
- Ha még egy másfél hónapig a szárazság folytatódik, akkor vélhetőleg kiszáradna a tómedence.
Pedig a megfelelő vízszint nagyon fontos volna, hiszen a Baláta-tó több védett ritka növényfajnak ad otthont. Itt található az Aldrovanda, azaz a húsevő hínár is, amely a Földön mindösszesen ötven helyen fordul elő. Ez a faj eddig jól alkalmazkodott az aszályos időhöz, míg mások a szárazság miatt eltűntek.
Mezei Ervin, tájegységvezető, Duna-Dráva Nemzeti Park:
- Itt található Belső Somogy egyetlen fokozottan védett növénye, a Szíveslevelű hídőr amelyet utoljára 2001-ben láttunk, azóta viszont nem.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy végleg eltűnt volna a faj, hiszen gyakran előfordult, hogy évek múltán újra előkerült egy-egy védett ritkaság - mondja Mezei Ervin. Az Európában is egyedülálló vizes élőhely megmaradásához azonban folyamatos csapadékra lenn szükség.
(Híradó)