Nemcsak a bábuk céltalan ide-oda tologatásából áll a sakkozás. Próbára teszi az ember szellemi képességét, a koncentrációt. Ráadásul egy 24 órás sakkverseny nemcsak a szürkeállománynak, hanem a fizikai állóképességnek is kihívás. Hideg élelemmel és frissességet szolgáló itallal is készültek a versenyzők.
Kiss Attila, elnök, Nagyatádi Sakkegylet:
- Nem is láttam úgy nagyon a sakkozókon olyat, hogy - jó hát az egy szem kisgyereken csak - elpilledt volna. Jó látszott rajtuk, hogy nem a legfrissebbek, gyűröttek, de jobban viselték ezt a fajta időbeosztást, mint amikor szüneteket szoktunk adni.
Azért választották a szervezők ezt a fajta időbeosztást, mert a pihenés után az embernek sokkal nehezebb ismét felrázni szürkeállományát, mint folyton észnél lenni - mondják a sakkozók. S, habár egy idő után így is már fáradtak voltak, a kezük csak úgy suhant a bábuk és az óra között.
Kiss Attila, elnök, Nagyatádi Sakkegylet:
- Azt a laikus, amikor megnézi, hogy éppen hogy annyi idő alatt lépnek, hogy a keze odaér a figurához és az órához is. És akkor még ugye elvileg gondolkodik is valamennyit. Tehát ezt kívülről nehéz megítélni, hogy éppen hogy csak meg tudja tenni a lépést és lép és gondolkodik is valahol közben. Tehát ezeket jó volt látni, hogy na küzdöttek.
Képben kell tehát lenni, hogy valaki igazi bagollyá avanzsáljon. Ez Horváth Attilának sikerült, hiszen ő nyerte meg a nagyatádi bagolykupát, míg a második helyezést Lipcsei Ádám, a harmadikat pedig König Balázs érdemelte ki.
(Híradó)