Így néz ki a hallgatói ösztöndíjszerződés mintája. Akit a ponthatárok alapján felvettek az államilag támogatott képzésre, annak még korántsincs oka az ünneplésre, ha nem írja alá a szerződést, akkor térítenie kell tanulmányainak költségeit. Igaz, a ponthatárok és a szerződésminta megjelenése két nap különbséggel történt, ennek jogszerűsége azonban Fóris Kálmán ügyvéd szerint vitatható, ahogy a megállapodás több pontja is.
Dr. Fóris Kálmán, ügyvéd:
- Én azt gondolom, hogy a szerződés jogi értelemben is problémás, elsősorban azért, mert nem tükrözi egyértelműen a szerződést aláíró felek önkéntes akaratát, szerződésre irányuló szándékát. Hiszen az állam meghatározta, hogy vagy ezt írj alá, vagy semmi mást. Tehát nincs választási lehetősége.
A szerződés szerint az állam ösztöndíjjal támogatja a képzés költségeit, emellett törekszik arra, hogy a végzett hallgatóknak megfelelő munkalehetőséget biztosítson. Ezzel szemben a hallgatónak a diploma megszerzését követően 20 éven belül a támogatott félévek kétszeresét kell Magyarországon ledolgoznia. A szakember azt mondja: aki aláírja a megállapodást, nagy kockázatot vállal, hiszen a szerződésben nem egyértelmű például az sem, hogy mit jelent a megfelelő munka, és mekkora fizetéssel jár?!
Dr. Fóris Kálmán, ügyvéd:
- Nem tudom, hogy az államon hogyan hajtható végre az a kötelezettségvállalás, hogyha nem tud ilyen munkalehetőséget adni sehogy, de a hallgató, vagy hát a végzett hallgatón rajta marad az a kötelezettség, az a szerződésben van.
Így arra sem ad magyarázatot a megállapodás, hogy mi történik akkor, ha a hallgató nem tudja ledolgozni Magyarországon a meghatározott időt, vagy éppen vállalkozásba kezd, de önhibájában kívül bedől az üzlete- mondja Fóris Kálmán.
Dr. Fóris Kálmán, ügyvéd:
- A szerződésnek az egy nagyon-nagyon sarkalatos kérdése, hogy nem tudja a hallgató, amikor ezt aláírja, hogy milyen költséget vállal akkor, ha ezt a szerződést nem teljesíti. Hiszen a képzés költségeit nem tartalmazza a szerződésminta, ez pedig bármi lehet.
Hiszen a képzési költségek intézményenként eltérőek- tette hozzá a szakember. Fóris Kálmán azt mondja: az ösztöndíjszerződésbe sokkal több részletet bele kellett volna foglalni, így például a kötelezettségek pontos megfogalmazását is. A jelenlegi helyzetben ugyanis nem egyenrangú a két fél. Kerestük az ombudsmani hivatalt is, egyelőre nem adnak ki újabb állásfoglalást az ügyben, Bassola Eszter szóvivő azonban hangsúlyozta: továbbra is kifogásolják a röghöz kötés követelményét. Az általunk megkérdezett fiatalok is éppen ez miatt nem írnák alá a szerződést- mesélik.
Guzmics Gréta:
- Nem, nem írnám alá. Hogyha valaki külföldön akar ugye dolgozni, meg ott akar élni, akkor szerintem ez így nem, nem elfogadható.
Kaszás Liliána:
- Lehet, hogy én külföldön képzelem el az életemet, és akkor nem mehetek ki.
A szerződés egyébként a hallgató és az Oktatási Hivatal között jön létre, aki az állam nevében jár el. A támogatott félévek száma maximum 12 lehet.
(Somogy TV, Híradó)
HÍREK
A NAP KÉPE
