A somogyi intézményvezetők szerint viszont a tanműhelyek nem fogják elveszíteni jelentőségüket, akkor sem, ha már 9. osztálytól lehet tanulószerződést kötni a vállalkozásokkal- véli több somogyi intézményvezető. Horváth Miklós, az Eötvös Loránd Műszaki Szakközépiskola igazgatója szerint a szakoktatókat sem fenyegeti az elbocsátás veszélye.
Horváth Miklós, igazgató, Eötvös Loránd Műszaki Szakközépiskola:
„Csak olyan helyen lehet ezt a képzést végezni, ahol kimondott tanműhely van, tehát termelőüzemben nem lehet, ilyen nagyon kevés van az országban a mi iskolánkat én nem féltem, mert egy ilyen termelőüzem létrehozzon egy ilyet az nagyon-nagy költséget jelent, anyagba, energiába, munkaerőbe, aki pedig megcsinálja az megérdemli, hogy foglalkoztassanak tanulókat."
Hasonlóan vélekedik a Nagyatádi Szakiskola vezetője is, aki szerint jó irányba halad a szakképzési rendszer átalakítása. Hiszen az alternatív hároméves képzésben, már az első osztályban elkezdődik a gyakorlati képzés, emellett pedig közismereti tananyagot is tanulnak a diákok.
Vojkovics István, igazgató, Somogyi TISZK Nagyatádi Szakképző Iskolája:
„Ha az alternatív képzést tovább tudjuk vinni, akkor abszolút nem veszély, mert azok mindig a tanműhelyekben történnek. S, nagyon sok olyan régió van, a dél-somogyi régióban is, és kevés az a jól működő vállalkozás, aki fel tudja vállalni a tanulóképzést, így még évekig így még évekig szükség lehet a tanműhelyekre."
A somogyi intézményvezetők szerint a legfontosabb, hogy végre újra a gyakorlat felé fordul a szakképzés. Hiszen az elmúlt időszakban több éven keresztül csak az iskolapadban ültek a diákok. Nem volt meglepő, hogy egy asztalos, csak három év elteltével látott például esztergapadot vagy lapszabász gépet.