Egyenlőtlen elosztás a szakképzésben
2012.01.27, Péntek
Több ponton is vérzik a szakképzési hozzájárulás rendszere. Az Állami Számvevőszék 2007 és 2010 közötti időszakra vonatkozóan vizsgálta a pénzek felhasználását, és az erre vonatkozó ellenőrzéseket. A négy év alatt a gazdasági társaságok összesen 270 milliárd forint szakképzési hozzájárulást fizettek be az intézmények részére, ennek az összegnek azonban csupán körülbelül egyharmadát fordították a szakképzés fejlesztésére.

Horváth Miklós, igazgató, Eötvös Loránd Műszaki Szakközépiskola:
- A mi iskolánk esetében például 30-35 millió forint évente befolyt, amiből lehetett például a gépparkot cserélni.

Így többek között új mérőpadokat és esztergákat is vásárolt a szakképzési hozzájárulásból az iskola, és ez a hegesztőszimulátor is a támogatásnak köszönhető.

Tanár magyaráz a gépnél a gyereknek:
- Azt a szürke foltot kell követni azzal a szálkereszttel, folyamatosan azt az ütemet próbáld eltalálni, és próbáld azt úgy mozgatni, hogy sehol ne legyen piros jelzés.

Horváth Miklós igazgató a fejlesztések ellenére azt mondja: több hiányosság van a rendszerben, így például egyenlőtlen az elosztás, a legtöbb pénz ugyanis a fejlett régiókba folyt be.

Horváth Miklós, igazgató, Eötvös Loránd Műszaki Szakközépiskola:
- Jelentős, túldimenzionált fejlesztési forrásokhoz jutott, és a leszakadó rétegek tovább leszakadtak. És az iskolák között is óriási különbségek jöttek létre, ez személyes kapcsolatoknak a tömkelege, és olyan mamutcégeknél, mint mondjuk ilyen bankok, vagy nagyvállalatok, ha odaadták az iskolának a szakképzési hozzájárulás teljes egészét, akkor minden márványból lehetett.

Az Állami Számvevőszék által vizsgált 4 évben a vállalkozások összesen 270 milliárd forintot fizetett be az intézmények részére. A legfontosabb hiányosság viszont éppen az, hogy az ennek az összegnek csak egy részét fordították a szakképzés fejlesztésére - mondta el híradónknak az ellenőrzés vezetője.

Vörös Mária, ellenőrzés vezető, Állami Számvevőszék:
- Ennek körülbelül az egyharmada az, amit gyakorlati képzés szervezésével összefüggő, szakképzés fejlesztési célokat valósítottak meg vele, a 15%-áról biztosan mondhatjuk azt, hogy egyáltalán nem szakképzési célok irányában történt a felhasználása, kb. a feléről mondhatjuk, hogy nem lehet tudni, hogy szakképzésre fordították, vagy sem.

Azt is kifogásolják, hogy a jogi szabályozási környezet nem kényszeríti ki a törvényben meghatározott módon a pénzek felhasználását.

Vörös Mária, ellenőrzés vezető, Állami Számvevőszék:
- Igazán nem tervezik ezeknek a pénzeknek a felhasználását, nem követelik meg a beszámolókban a pénzeknek a tételes felhasználásáról a tájékoztatást, nem értékelik azt, hogy mennyiben valósulnak meg a pénzek ráfordításával azok a gazdaságpolitikai célok, amelyeket kitűztek.

Így az ellenőrzések sem voltak eredményesek és hatékonyak. Sőt, az sem volt követhető, hogy az adóalanyok teljes körűen eleget tesznek-e a szakképzési hozzájárulás bevallási és befizetési kötelezettségeinek. A cégeknek ugyanis a bevallásaikat két szervezethez kellett benyújtaniuk attól függően, hogy történik-e gyakorlati képzés szervezése, vagy sem. Teljes körű ellenőrzési vizsgálat pedig erre vonatkozóan nem volt. Idén január elsejétől viszont változott a törvény, a bevallásokat egységesen a Nemzeti Adó és Vámhivatal kezeli, a pénzt pedig már nem közvetlenül az intézményeknek kell fizetni, hanem az államkasszába, és onnan történik az elosztás. Az Állami Számvevőszék a még meglévő hiányosságok megszüntetésére törvénymódosítási javaslatokkal élt a Nemzetgazdasági Minisztérium felé.

(Somogy TV,  Híradó)

 

» Nyomtatható verzió
Hozzászólás: