Éhség vagy bőség?
2012.01.18, Szerda
Bőség. Legalábbis hazánkban – állítja dr. Horn Péter akadémikus. Természetesen ő is tudja, hogy a földben, természeti adottságainkban rejlő szunnyadó potenciált szerényen használjuk csak ki. Magyarország még mindig éléskamraként van kartotékolva, bár az utóbbi 20 esztendőben sokan elfelejtették, melyik a tyúktojást adó, és melyik a csípős vége, így inkább hozzá sem nyúlnak az állathoz, hanem import tojást vesznek, import áruházban, szervezetükbe importot importálva.

Hosszasan lehetne azon vitatkozni, hogy milyen színvonalon élünk, ki gazdag, ki nem, s ha igen, miért, ha nem, hanem. Nyilván nézőpont és szociális állapot kérdése, hogyan ítélünk. Egy viszont biztos: nálunk van mit enni. Legalábbis lenne, ha a tyúkot, a tojást és a kakast, a traktort az ekét és a szántót nem csak könyvekből, képekről, vagy net-parasztként (értsd: Interneten háztáji gazdálkodással foglalkozó) ismernénk. Horn Péter akadémikus szerint egyre inkább reneszánszát éli a kiskertes növénytermesztés, egyre több ólba kerülhetne sertés, a mezőkre szarvasmarha, szervezetünkbe pedig olyan étel, amit nem a sarki közértből vásárolunk, hanem mi magunk termelünk. Még mielőtt bárki megijedne, nem arról van szó, hogy a bolt, a multi az ördögtől való, csupán a lónak is két oldalát látjuk először, egészen addig amíg rá nem ülünk...

» Nyomtatható verzió
Hozzászólás: