Több pénz kellene kutatásra
2017.11.09, Csütörtök
Keveset költ Magyarország a tudományos fejlesztésekre, és nincsenek nemzeti vállalataink sem, pedig a szellemi tőke adott – mondta Híradónknak Horn Péter akadémikus. A magyar Tudomány Ünnepe kapcsán Horn Péter kiemelte: a technológia rohamos fejlődésével nehéz lépést tartani, éppen ezért változott meg világszerte az egyetem szerepe is. A tudomány fejlődésének történetéről és a magyar feltalálókról egyébként immár 14 éve emlékeznek meg hazánkban novemberben.

Régen az egyetemek töltötték be a tudomány gondozói, művelői és fejlesztői szerepét, a technológia rohamos fejlődése azonban változást hozott.

Horn Péter, akadémikus:
Jött egy időszak, amikor független kutatóintézetek alakultak, tulajdonképpen a 19. század második, harmadik felében, és ez kiteljesedett a 20. században. Ahogyan a technika és a technológia fejlődött, a világon elkerülhetetlenné vált, hogy a nagyvállalatok elsősorban nagyon nagy fejlesztő, kutató részlegeket létesítettek.

Később pedig az elméleti kutatást összekötötték a gyakorlati megvalósítással - mondta Horn Péter akadémikus. A Magyar Tudomány Ünnepe kapcsán erről is mesélt a professzor.

Horn Péter, akadémikus:
A mai világban ez még bonyolultabb, mert egy olyan típusú és olyan gyors fejlődés van, hogy nagyon sokszor ipari parkokat létesítenek a leggazdagabb országok az egyetemek köré.

Így az elméleti alapkutatás és a gyakorlati megvalósítás között kisebb a távolság. Ilyen például a Szilícium-völgy is, ahol a magas szintű egyetemi oktatás, a kutatóintézeti kör és a vállalati kutatás együtt működik. Ennek köszönhetően pedig nem sajátítja ki egy-egy intézmény a tudományos kutatásokat. Hazánk is ismert világszerte a feltalálókról és a tudományos munkáról. Többek között Szent-Györgyi Albert, Eötvös Lóránd és Jedlik Ányos is öregbítette Magyarország hírnevét. Ma azonban nagyon kevés pénz jut a tudomány támogatására hazánkban.

Horn Péter, akadémikus:
Izrael költségvetésének 5 százalékát kutatásra fordítja. Ők fordítanak a legtöbbet, de Izraelben van a világon a legtöbb startup vállalkozás is, azok a kis, innovatív cégek, amikből gyorsan lesz többlet érték. Izrael világelső, nem gondolunk erre, pedig így van. Nagyon sokat költ Finnország, nagyon sokat Svédország.

Hazánk a tudományos kutatások finanszírozásában azonban lemaradt az európai országokhoz képest is - mondja Horn Péter. Emellett az is gond, hogy nincsenek állami tulajdonú fejlesztési központok.

Horn Péter, akadémikus:
A legnagyobb iparvállalataink multinacionálisak és nem nemzetiek. Igazi nemzeti tulajdonban lévő, nemzetközi nagyvállalatunk egy sincsen, és ez egy hátrány. Nem biztos, hogy egy kis országnak feltétlenül lennie kell, de azért jó lenne, ha 3-4 olyan vállalatunk lenne, mint Svájcnak van, vagy Finnországnak a Nokia.

Törekvések ugyan vannak, hogy a nagy multinacionális cégektől elszakadjunk, de jelentős előrelépés még nem történt. Hogy a tudományra fordított tőke mennyire nem kidobott pénz, azt bizonyítják azok az adatok, amelyek szerint a kutatásra adott egy dollár 4-6 dollárt is hoz később.

(Somogy TV, Híradó)

Hozzászólás: