A PISA-sokk után…
2017.02.21, Kedd
Egy-egy feladat megfogalmazásával, azok gyakorlásával és a pedagógusképzés átalakításával lehetne az általános iskolások értőolvasásán javítani - így vélekedik Gombos Péter tudományos dékánhelyettes. A PISA-teszt is azt mutatja, hogy az európai középmezőny elejéről a legvégére csúsztak a magyar iskolások az értőolvasás tekintetében. A leginkább a felsőosztályosokat érintő probléma hátterében a rossz anyagi körülmények és a hátrányos élethelyzet is szerepet játszik. A képzetlen, tájékozatlan munkaerő pedig a gazdaságra is rossz hatást gyakorol, ezért lenne szükség minél gyorsabb változtatásra - vélik a szakemberek.

A hangos olvasást gyakorolják ezek a 4. osztályos tanulók. Ez is hozzásegíti a gyerekeket ahhoz, hogy könnyebben megértsék a szöveget. A tapasztalatok szerint az alsós gyerekek szívesen vesznek könyvet a kezükbe.

Salamon Cintia, tanuló, Berzsenyi Dániel Általános Iskola:
Nagyon sokat olvasok és van egy kedvenc könyvem, az Egy egér naplója, amit már elolvastam egyszer.

A felsőbb évfolyamokon azonban már megoszlik a gyerekek véleménye az olvasásról.

Várhalmi Kata, tanuló, Berzsenyi Dániel Általános Iskola:
Nagyon sokan nem szeretnek az osztályból, mert azt mondják, meg nem is olvasnak annyit, hogy ez nem egy jó dolog, de vannak többen, akik szeretnek olvasni.

A 2012-es PISA-felméréshez képest jelentősen romlottak a magyar tanulók kompetenciái. Ez elsősorban a szövegértés tesztnél mutatkozott meg 2015-ben, hiszen 488 pontról 470 pontra esett vissza az eredmény. Ez pedig a gyerekek családi hátterére is visszavezethető - ezt már Gombos Péter, a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Karának tudományos dékánhelyettese mondta.

Gombos Péter, tudományos dékánhelyettes, Kaposvári Egyetem:
Lényegesen tudatosabb munkával, elsősorban a hátrányos helyzetű gyerekeken kellene segíteni. Tehát a magyarországi eredményeket nagymértékben lehúzzák azok a gyerekek, akik nehéz körülmények közül érkeznek. Ennek nem kellene automatikusan így lennie, de tulajdonképpen az átlag gyerekek is teljesíthetnének sokkal jobban.

Alsó tagozaton komolyabb szakmai és módszertani változásokat hajtottak végre az elmúlt években, valamint a taneszközök megújulása is segíti a gyerekeket - tette hozzá a szakember. Azonban a felsőbb évfolyamokat is fel kellene zárkóztatni.

Gombos Péter, tudományos dékánhelyettes, Kaposvári Egyetem:
Nekünk, mint pedagógusképző intézménynek, a Kaposvári Egyetemnek hatékonyabbnak kell lenni az alapképzésben is és a továbbképzésben is. Ehhez nagy szükség van nyitott pedagógusokra, akik megérezve azt, hogyan lehet jobban csinálni, másképpen kell csinálni bizonyos dolgokat, nyissanak a szakemberek felé. Ez világszerte jelenség, de Magyarországon különösen igaz, hogy a tudományos eredmények, az összegyűjtött jó gyakorlatok nagyon lassan szivárognak át a napi pedagógusi gyakorlatba.

Az oktatás jelenlegi reformját rengeteg vita kíséri, pedig gyors változtatásra lenne szükség, mert az egész ország gazdaságára nagy hatással lehet, ha a fiatalokat nem zárkóztatják fel időben.

Gombos Péter, tudományos dékánhelyettes, Kaposvári Egyetem:
Ha a finnek szintjén lennénk a szövegértésben, az átlag magyar lakosság, akkor az több mint 500-szoros GDP-növekedést eredményezne. Fordítsuk meg: ha folyamatosan csúszunk lefele a szövegértésben, akkor képzetlen, tájékozatlan munkaerő lesz, olyanok, akik nem tudják ellátni a feladataikat, akik nem tudnak jól keresni, nem tudnak adót fizetni.

A szakemberek egyébként úgy vélik: az internet és a felgyorsult kommunikáció is nagy szerepet játszik abban, hogy a fiatalok lexikális tudása folyamatosan romlik.

(Somogy TV, Híradó)

Hozzászólás: