Zsarolóvírusok fenyegetnek
2017.01.18, Szerda
Hatalmas összegeket zsaroltak ki kiberbűnözők 2016-ban, és szakemberek szerint idén sem hagy alább a lendületük. Elsősorban vállalatokat vesznek célba a zsarolóvírusokkal, amelyek kódolják a dokumentumokat, és csak úgynevezett bitcoinért cserébe ígérnek helyreállítást. Ez azonban az esetek nagy többségében nem történik meg, egy-egy kisebb céget pedig akár tönkre is tehet egy ilyen kártevő.

- „Miért ne hinné el, hogy kapott egy levelet egy külső cégtől, amit majd be kell fizetnie?"

Így indul a vírustámadás, aztán a dokumentum megnyitásakor jön a fekteleves - magyarázza a zsarolóvírusok működését Kormos Attila.

Kormos Attila, informatikus:
Egy kéretlen levéllel érkezik a gépünkre, akár magánszemélyről, akár cégről van szó. Ebben a kéretlen levélben van egy olyan dokumentum, ami a háttérben letölthet egy kártékony kódot a gépünkre, majd a kártékony kód futtatásával titkosítja a gépen levő minden képünket, dokumentumunkat.

S egy üzenetet is küld a vírus, vagy éppen a számítógép háttérképét változtatja meg egy felirattal, hogy ha nem fizetjük meg a kívánt „váltságdíjat", akkor búcsút inthetünk céges dokumentumainknak, vagy a meghitt családi pillanatokat megörökítő fotóinknak.

Kormos Attila informatikus:
Az esetek 2/3-ban vissza sikerül nyerni ezeket az adatokat, de nem mindent, az egyharmada az adatoknak elvész.

A zsaroló által kért összeg kifizetése után az átvert felhasználók 70 százaléka ugyan megkapja a helyreállító kulcsot, de az adatok sikeres visszaállítása nem mindig sikerül. Az egyik vezető antivírus gyártó cég tanulmánya szerint ilyen vírusok magyar cégektől átlagosan 180 ezer forintot csalnak ki. Az elmúlt két évben pedig a hazai cégek mintegy 500 millió forinttal gazdagították a kiberbűnözőket.

Kormos Attila informatikus:
Használjunk naprakész és fizetős vírusvédelmi szoftvert a gépünkön lehetőleg ezt. Hogyha egy cégnél van, akkor minden gépen használjuk. Ne restelljünk 10-12 ezer forintokat erre kiadni. Illetve, ha megtehetjük, akkor tároljuk felhőben az adatainkat. A felhős adattárolás lényegesen olcsóbb lehet egy kisebb cégnek, mint egy hálózati saját adattároló.

Hiszen innen sokkal könnyebben és jobb esélyekkel állíthatóak vissza az adatok, persze csak akkor, ha beállította a rendszergazda a napi biztonsági mentést - teszi hozzá Kormos Attila. Habár a zsarolóvírusok elsősorban cégeket vesznek célba - érthető módon sokkal nagyobb összegeket tudnak kicsikarni tőlük -, azért az ördög sosem alszik, így magánszemélyek is a kártevők áldozataivá válhatnak. Ezért ha a címlistánkban nem szereplő, gyanús helyről kapunk elektronikus számlát, jobb, ha azonnal spamnek jelöljük, vagy kukába dobjuk, még mielőtt csalás áldozataivá válhatnánk. A zsarolók legújabb módszere az, hogy nem pénzt kérnek, hanem azt, hogy 15-20 ismerősünknek küldjük el a vírus tartalmazta e-mailt, s ha ezt megtesszük, csak akkor küldik el a helyreállító kulcsot.

(Somogy TV, Híradó)

Hozzászólás: